Kőzetek és ásványok az ökológiai talajjavításban (Biogazda füzetek 7)

Tartalom:

-Bevezetés

-Földtani képződmények: kőzetek, ásványok, kőporok

   -Földtani áttekintés

   -A talaj

      -A magyarság földszeretete

      -Magyarország mezőgazdasági földterületének változása

      -Földtani képződmények mezőgazdasági felhasználása a világban a régmúltban

      -Földtani képződmények mezőgazdasági felhasználása Magyarországon a múltban

   -Magyarország talajjavító ásványi nyersanyagai

   -A talajtermékenység jelentősége az ökogazdálkodásban

   -Földtani képződmények engedélyezése az ökológiai talajjavításban

      -Talajjavító anyagokra vonatkozó előírások

      -A Vidékfejlesztési Minisztérium által 2012-ben engedélyezett talajjavító anyagok, ásványi trágyák

-Talajjavító nem érces ásványi nyersanyagok

   -Üledékes kőzetek

      -Szervesanyag tartalmú talajjavító anyagok

      -Karbonátos kőzetek

      -Foszfát tartlmú kőzetek

      -Agyagásvány tartalmú kőzetek

      -Sókőzetek (evaporitok)

      -Kénkőzetek

      -Kovakőzetek

      -Szerves, agyagásvány tartalmú üledékes, kráterüledék

   -Magmás kőzetek, ásványok

      -Bázikus, magmás kőzetek

      -Savanyú, magmás kőzetek

   -Nyomelemek 

   -Kőzetlisztek

-Földtani képződményt is tartalmazó trágyázó és talajjavító szerek

-Felhasznált és ajánlott irodalom

132 oldal

Általánosan elfogadott álláspont, hogy csak a tápanyagokban, szervesanyagban gazdag, talajlakó élőlényekkel benépesített "élő" talaj biztosítja az egészséges növényi és állati termékeket, és a táplálékláncon keresztül a betegségeknek ellenálló, egészséges emberi életet. A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítvány a gazdálkodást segítő Biogazda füzetek sorozatban jelentette meg a "Kőzetek és ásványok az ökológiai talajjavításban" c. könyvet. A kiadvány részletesen foglalkozik az ökorendeletnek a talaj termékenységének, biológiai aktivitásának fenntartását szabályozó előírásaival, a talajjavításban engedélyezett anyagokkal, különös hangsúllyal a hazánkban bányászott és forgalmazott kőzetekkel, ásványokkal – pl. alginit, zeolit, agyagásványok (bentonit, kaolinit, illit), vulkáni kőzetporokkal (bazalt, perlit, diatomit, mészkő, dolomit, tőzeg) –, ezek alkalmazásának módozataival, dózisával, hatásával. A kőzetek, ásványok, kőporok mezőgazdaságban történő alkalmazásának lehetőségei ezért is kevésbé ismertek, mivel ezek egy más szakma, a geológia és a bányászat tudományába tartoznak. Bár egyes kőzetek, mint pl. a márga, tőzeg talajjavítási célú alkalmazása több ezer évre tekint vissza, sem az agrármérnökök, sem a gazdák nem rendelkeznek kellő információval a kőzetek hatásmechanizmusáról. A kiadvány ebben kíván segíteni, hogy az ökogazdálkodók bővíthessék ismereteiket a gazdálkodásban talajjavításra, a talajok biológiai aktivitásának növelésére számításba vehető, engedélyezett, az ökorendelet mellékletében szereplő anyagok tulajdonságáról, talajban betöltött szerepéről. A mintegy 140 oldalas kiadvány közel ötvenféle kőzet és ásvány talajjavítási hasznosítási lehetőségeit tárgyalja.