Az én biokertem (Biogazda füzetek 9)

Tartalom:

-Előszó

-A szerzőről

-Bevezető

-i. fejezet: BIOLÓGIAI KISKERT

-Az ökogazdálkodás kezdete Erdélyben

   -Az ökológiai gazdálkodás népszerűsítése a sajtóban és a rádióban

-Kiskert a sétatér mellett

-Veress István : Az én almafám életútja

-Veress István: Milyen legyen a gyermekek almája?

-ii. fejezet: AZ ÉN BIOKERTEM

-Álatlános tudnivalók

-A biokert egészségi állapotát meghatározó tényezők

-Biokert-terv

-Vetés, palántázás

-A biokertben alkalmazott sajátos módszerek

   -Előnyös növénytársítás

   -Növényi levek készítése

   -Ökológiai növényvédelem

-A biokert talaja

   -Talajt jelző növények

   -A talaj életközössége az élő talaj

   -Talajtakarás

   -Komposztkészítés

-Betakarítás, tárolás

-A lassú felmelegedés és vízhiány hatása a biokert növényeire

-Milyen növényeket termesszünk a biokertben?

-Sziklakert építési próbálkozásaim

-Biokerti történetek

   -Sünike és családja

   -Kellemes meglepetés

   -Tóth Erzsébet csépai biokertje

   -Erdélyi növények sikere Svájcban

   -Dudás, a beszerző kutya

-III. fejezet: ÖRMÉNY NAGYMAMÁM RECEPTJEI

-Epilógus

-Felhasznált és ajánlott irodalom

159 oldal

A Kárpát-medencében több millió házi kert, kiskert van. Sajnos az elmúlt évtizedek alatt ezek közül egyre többet nem művelnek, a gyom veri fel. Tulajdonosaik már a legalapvetőbb zöldség-gyümölcs szükségleteiket is boltokban, multinacionális bevásárló központokban veszik meg. Nem törődve azzal, hogy az Dél-Európa, Észak-Afrika vagy Amerika melyik országából származik és mennyiben tartalmaz egészségre káros gyomirtó- és növényvédőszer-maradékot.

Magyarországon a kiskertek területét dr. Fazekas Sándor miniszter úr 200.000 hektárra teszi, a kertszövetség 2013. decemberi kiadványa szerint. Ha egy kiskertre átlag 1.000 m2-rel számolunk, ez mintegy 2 millió db kiskertet jelent. „Ezeket a kis parcellákat azonban nem szabad maradékszámba venni, mert a hazai agrárium aranytartalékai. A háztáji gazdálkodás elsorvasztása egyértelműen káros jelenség volt. A nagy kereskedelmi láncok a rendszerváltás óta leszoktatták a kiskert műveléséről és az otthoni állattartásról az embereket” – fogalmazott a miniszter.

Sokan nem tudják, hogy egy négytagú család ellátására 200-500 m2-nyi terület elegendő. Ezen minden szükséges zöldséget és gyümölcsöt megtermelhetünk. A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége „Kertbarát Mozgalom Magyarországon” c. kiadványa egy öttagú család évi friss zöldség (zöldborsó, zöldbab, paradicsom, paprika, korai fejeskáposzta, késői fejeskáposzta, karalábé, kelkáposzta, uborka, főzőtök, vöröshagyma, fokhagyma, sárgarépa, petrezselyem, egyéb zöldségek) területigényét 350 m2-ben adta meg. Ha ehhez még hozzávesszük a burgonya és öt-hat gyümölcsfa területigényét, láthatjuk, hogy a család a fent megadott területű kiskert megfelelő művelésével, körülbelül heti 10-12 óra munkával önellátó lehet zöldség-gyümölcsből.

A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért Biogazda Füzetek sorozatával ezt a kiskerti gazdálkodást kívánja elősegíteni, illetve annyival kiegészíteni, hogy ezekben a kertekben szintetikus vegyszerektől mentesen, bioélelmiszert termeljünk.

A kiadványban a szerző megemlékezik édesapjáról, a neves tudósról, a kolozsvári agráregyetem nagyhírű professzoráról, az utolsó erdélyi polihisztorok egyikéről. A szerző édesapjával, Veress Istvánnal és férjével, Tóthfalussy Bélával együtt, az erdélyi, sőt, az egész romániai biológiai gazdálkodás egyik legelső elindítói voltak.

A kiadvány legtöbb – látványos fotóját – László Miklós készítette.

(Dr Solti Gábor)