A teljes értékű kenyér

" Minden nap asztalunkra kerülő alapvető táplálékunk a kenyér. Kenyérkeresetről beszélünk, kenyerespajtásunkról, kenyéririgységről. Az öreg emberről azt mondjuk: már megette a kenyere javát! Sok szép szólásunkban a kenyér magát az ételt, az élet lehetőségét jelenti nyelvünkben. 

Annyi ennivaló között miért éppen a kenyér? És milyen is az a kenyér, amire valóban rámindhatjuk, hogy alapvető emberi táplálék? 

Olyan, amitől a test szívós lesz; az ember élete erős és ellenálló; az érzelmek hullámzása kiegyenlített, a gondolkodás menete zavartalan. A gabonafélékben találunk rá a kenyér alapanyagára. A földhöz erősen kapcsolódó gyökérzetük, a tavaszi nedvességtől fejlődő hajtásuk, a májusi szélben bontakozó kalászuk-bugájuk a forró nyár során érleli keménnyé az élelmül szolgáló szemet. 

A gabonaszemből kövek és vashengerek között őrölnek lisztet. Vízzel dagasztják a tésztát, amely a kelesztés alatt levegővel telik meg. forró kemencében sütik kenyérré. 

Az emberi szükséglet a növényi jellegzetesség és az elkészítés technikája összecseng. Ezért azt mondhatjuk, hogy a kenyér kifejezetten embernek való táplálék.

Hogy mely esetben igaz ez az állítás, hogy mikor lesz teljes értékű a kenyér, erre próbálunk választ adni ebben a füzetben. " (Dr Mezei Ottóné)

Tartalom:

• Bevezető
• Beszéljünk elször a lisztet szolgáltató növényekről
  • Egy különleges növénycsalád: a pázsifűfélék családja
  • A gabonafélék
• Néhány szó a kenyér történetéről
• A kenyérsütés feltételei
  • A malmokról
  • A liszt
  • Az élesztőanyagok
  • A dagasztófolyadék
  • A tűz
  • Az edényekről
• Süssünk hát kenyeret!
  • A tésztakészítés
  • Kenyérreceptek
  • Ne dobjuk el a maradék kenyeret!
• Ha választhatunk
• Függelék
• Irodalom