A sánta kutya lábán forgó palota

„ Az aradi végek fáradhatatlan kutatójának, Kovács Ferencnek posztumusz kötetét tartja kezében a kedves olvasó. Nehéz életű, sorsfárasztotta nép az aradi magyarság, s nehéz volt elhívott kutatójának, rejtett értékei föltárójának, Kovács Ferencnek az élete is. Gyűjtőmunkáját az 1950-es évek Romániájában végezte. Erről nem is kellene többet szólni, hiszen az évszám és az országnév önmagáért beszél. Mégis ide kívánkozik az az eset, amikor a gyűjtőt és munkatársát, Juhász Zoltánt maga elé rendeli egy Horváth nevű szekus őrnagy és megkérdezi tőlük: „Hasznos-e ma Romániában magyar népköltészettel foglalkozni?” Az őrnagy kérdésére a kötetben szereplő mesék kérdéssel felelnek: Ez attól függ, ki mit nevez hasznosnak! A mesékből az is kitűnik, bárki, bármit vél pillanatnyi érdekei mentén hasznosnak, van föltétlen igazság s az mindig győzedelmeskedik is! Átmenetileg lehet erősebb a rossz, letiporhatja, sárba taposhatja az igazat, de elpusztítani sohasem képes. Ez a naiv paraszti bölcselet adott erőt a kitartáshoz, a jóhoz való föltétlen ragaszkodáshoz népünk fiainak az aradi Vesztőhely árnyékában és bárhol a világban. Az aradvidéki magyarság Kovács Ferenc által összegyűjtött meséit most Sarusi Mihály szerető és értő szerkesztésében, Koszecz Sándor népünk hagyományának legmélyebb rétegeit fölcsillantó előszavával veheti kézbe az olvasó.” Harangozó Imre