Komposztálás

Tartalom


Bevezetés

1. A komposztálás jelentősége, fontosabb ismertetőjegyei

2. Komposztálásra alkalmassá tehető szerves anyagok
2.1. A komposztálható hulladék-szervesanyag
főbb kémiai tulajdonságai
2.1.1. Zöld és lombhulladék
2.1.2. Bio- és háztartási hulladékok
2.1.3. Szennyvíziszap
2.2. Komposztálható hulladék szerves anyagok fajtái
2.2.1. A szemét mint komposzt alapanyag
2.2.2. Települési szerves hulladékok
2.2.3. Növényi hulladékanyagok,
mint komposzt alapanyagok
2.2.4. Istállótrágya, mint komposzt alapanyag-adalék
2.2.5. Szennyvíziszap felhasználása a komposztálásban
2.2.6. Ipari hulladékok komposztálása
2.2.7. Folyékony hulladékok keverése
veszélyes ipari hulladékokkal,
komposztálás céljából
2.2.8. Növényvédőszer tartalmú veszélyes
hulladékok komposztálása
2.2.9. Alkalmassági vizsgálat
és minőségbiztosítás a komposztálásnál

3. A komposztátóciás folyamata, általános feltételei
3.1. Nedvesség
3.2. Levegőzés, vagy oxigén ellátás
3.3. A szén/nitrogén arány
3.4. Bontható szervesanyag-tartalom
3.5.pH
3.6. Oldható sók
3.7. Nehézfémek

4. Hulladék szervesanyagok kémiai
összetevői és biológiai bonthatósága
4.1. Fehérjék
4.2. Szénhidrátok
4.3. Pektin
4.4. Hemicellulóz
4.5. Cellulóz
4.6. Lignin
4.7. A szerves anyagok biodekradációja
és kémiai vonatkozásai
4.8. A komposztálásban résztvevő szervezetek
4.9. A cellulóz kémiai oxidációja
4.10. A cellulóz mikrobiológiai enzymes oxidációja

5. A szerves hulladékok biodegradációja
során bekövetkező átalakulások
5.1. Szalmára alapozott egyéb adalékanyagokkal kompletírozott eljárások
5.2. Szalma vagy szalma nélküli adalék anyag
adagolás oltóanyaggal kiegészítve
5.3. A kazalban történő átalakulások értelmezése
5.4. A kórokozók inaktiválása a komposztálás során
5.5. Anyagátalakulási folyamatok a koposztban
5.6. Korhadás és rothadás
5.7. A levegőzés jelentősége a komposztálásban

6. A szerves hulladékok szárazanyag- és szervesanyag-tartalmának
jelentősége a komposztálásban
6.1. Környezeti tényezők hatása az iszap szervesanyag
bomlásának átalakulására
6.2. A víz szárazanyag-tartalom arányának beállítására
6.3. a szerves anyagok kémiai bonthatósága
6.4. A szénforrás minősége, a kémiai bonthatóság

7. A komposztálás feltételeinek javítása talajjavítás ásványi anyagokkal
7.1. A komposztálás feltételeit javító anyagok
7.2. A komposztálásra jellemző hőgörbe kialakítása, répa level komposztálásánál
7.3. A komposztálásra jellemző hőgörbe kialakítása szőlőtörköly komposztálásánál

8. Respirációs mérések az adalékanyagok szerepének
és dózisainak megállapításában
8.1. Répalevél-hulladék respirációja
8.2. Szőlőtörköly respirációja
8.3. Szennyvíziszap respirációja
8.4. A respirációs mérések a dúsítóanyag-aclagolás szükségességének megítélésében

9. Komposztálási technológiák
9.1. Forgatásos prizmás komposztálás
9.1.1. A prímás komposztálás történetében résztvevő jelentős technológiák
9.1.2. Nyitott prizmás komposztálás
9.2. Levegőztetett prizmás komposztálási eljárások .
9.2.1. A levegőztetett rendszerek néhány speciális fejlesztése
9.2.2. passzívan levegőztetett rendszerek
9.2.3. a ventilátorral levegőztetett komposztálásról
9.3. Bunkers, vagy ágyrendszerű komposztálás
9.3.1. Fejlesztések ágyrendszerű komposztálására
9.3.2. Keverés nélküli dolgozó
ágyrendszerű komposztálás
9.3.3. Keveréssel dolgozó ágyrendszerű reaktorok
9.4. Reaktor tipusú komposztálási rendszerek
9.4.1. Fejlesztések függőleges reaktorokra
9.4.2. Fejlesztések forgódobos reaktorokra
9.4.3. Ládaszerkezetű komposztálás
9.4.4. Függőleges elrendezésű reaktorok
9.4.5. Kemence felépítésű reaktorok
9.4.6.Forgódobok

10. Központi komposztáló telepen történő feldolgozás
10.1. Szelektív hulladékgyűjtés jelentősége
10.1.2. Települési komposztáláshoz
biohulladék begyűjtése
10.2. Telepi komposztálás technológiája (10 ezer főnél több lakosú településen) . .
10.2.1. Forgatot prizmás komposztálás
10.2.2. Aktívan levegőztetett rendszerek

11. Háztáji komposztálás (egyedi)
11.1. Kerti komposztálás (kisüzemű komposztálás)
11.2. Helyi komposztálás (középüzemű komposztálás)

12. Komposztálási eljárások anyagmérlege
12.1. Prizmás komposztálás
12.2. Mechanikai vagy légbefúvások után levegőztetett, nem reaktor típusú rendszerek
12.3. Néhány jelentősebb komposztálási rendszer

13. Szerves hulladékok komposztálásának
bemutatása néhány hulladék szervesanyag
feldolgozásán keresztül 13.1. Komposzt előállítása gombatermesztéshez
13.2. Juhtrágya komposztálása
13.2.1. Juhtrágya alapú szuperkomposzt
készítés technológiája
13.2.2. Mélyalom kezelésének technológiája
13.2.3. Adalékanyagok lekeverése mélyalmos
istállótrágya-kezelés esetén
13.2.4. Mélyalom kirakás, komposztálás
13.3. Szarvasmarhatrágya komposztálása
13.3.1. Az alapkazal készítésének műveletsora
13.3.2. A komposztálás közbeni gépi munkák
13.3.3. A komposzt manipulálása
13.4. Szőlőtörköly komposztálása
13.5. A cukorgyári szerves hulladék komposztálása
13.6. Iszapkomposztálás kész komposztokkal
13.6.1. Tőzeggel történő iszapkomposztálás
13.7. Konyhai és kerti hulladékok komposztálása

14. A szerves hulladékok és melléktermékek
nem prizmás rendszerű komposztálása
14.1. Iszapok komposztálása nedves őrléssel, előkészítéssel
14.2. A dezaggregátum komposztálás perlit hozzáadásával

15. A komposztok beltartalmi mutatói
15.1. A komposztok főbb fizikai,
kémiai biológiai tulajdonságai 15.2. A komposztok trágyaértéke

16. A komposztok mezőgazdasági értékének
javítása a komposztálás befejezése után . .
16.1. Fizikai tényezők
16.2. Kémiai tényezők
16.3. Az egyes komposzt adalékok
16.4. Tárolás

17. A komposzt felhasználása a növények táplálásában
17.1. A komposzt felhasználása a hajtásban
17.2. Talajjavító komposztadagolás

18. A komposzt-előállítás költségcsökkentési lehetőségei

Felhasznált irodalom