Kategóriák
Hírlevél
TOP termékek
Termékajánló
Tanúsítvány
SSL Certificate

Házhozszállítás

Termék részletek


Komposztálás

Komposztálás
2 900 Ft
Szerző: Dr. Kocsis István
A mezőgazdaságban, különösen a kertészetekben, régóta alkalmazott módszer a komposztálás. A mezőgazdasági tevékenységek során keletkező növényi hulladékok, ezzel az eljárással természetes, hasznos anyaggá válnak. A komposztálás a biogazdálkodás egyik alapvető eljárása, s mint ilyen, a környezettudatos mezőgazdasági termelés része. Hasznos olvasmány mindazoknak, akik tenni akarnak a környezetükért, használhatják gyakorló szakemberek, valamint a téma iránt érdeklődők egyaránt.
  • Tartalom


    Bevezetés

    1. A komposztálás jelentősége, fontosabb ismertetőjegyei

    2. Komposztálásra alkalmassá tehető szerves anyagok
    2.1. A komposztálható hulladék-szervesanyag
    főbb kémiai tulajdonságai
    2.1.1. Zöld és lombhulladék
    2.1.2. Bio- és háztartási hulladékok
    2.1.3. Szennyvíziszap
    2.2. Komposztálható hulladék szerves anyagok fajtái
    2.2.1. A szemét mint komposzt alapanyag
    2.2.2. Települési szerves hulladékok
    2.2.3. Növényi hulladékanyagok,
    mint komposzt alapanyagok
    2.2.4. Istállótrágya, mint komposzt alapanyag-adalék
    2.2.5. Szennyvíziszap felhasználása a komposztálásban
    2.2.6. Ipari hulladékok komposztálása
    2.2.7. Folyékony hulladékok keverése
    veszélyes ipari hulladékokkal,
    komposztálás céljából
    2.2.8. Növényvédőszer tartalmú veszélyes
    hulladékok komposztálása
    2.2.9. Alkalmassági vizsgálat
    és minőségbiztosítás a komposztálásnál

    3. A komposztátóciás folyamata, általános feltételei
    3.1. Nedvesség
    3.2. Levegőzés, vagy oxigén ellátás
    3.3. A szén/nitrogén arány
    3.4. Bontható szervesanyag-tartalom
    3.5.pH
    3.6. Oldható sók
    3.7. Nehézfémek

    4. Hulladék szervesanyagok kémiai
    összetevői és biológiai bonthatósága
    4.1. Fehérjék
    4.2. Szénhidrátok
    4.3. Pektin
    4.4. Hemicellulóz
    4.5. Cellulóz
    4.6. Lignin
    4.7. A szerves anyagok biodekradációja
    és kémiai vonatkozásai
    4.8. A komposztálásban résztvevő szervezetek
    4.9. A cellulóz kémiai oxidációja
    4.10. A cellulóz mikrobiológiai enzymes oxidációja

    5. A szerves hulladékok biodegradációja
    során bekövetkező átalakulások
    5.1. Szalmára alapozott egyéb adalékanyagokkal kompletírozott eljárások
    5.2. Szalma vagy szalma nélküli adalék anyag
    adagolás oltóanyaggal kiegészítve
    5.3. A kazalban történő átalakulások értelmezése
    5.4. A kórokozók inaktiválása a komposztálás során
    5.5. Anyagátalakulási folyamatok a koposztban
    5.6. Korhadás és rothadás
    5.7. A levegőzés jelentősége a komposztálásban

    6. A szerves hulladékok szárazanyag- és szervesanyag-tartalmának
    jelentősége a komposztálásban
    6.1. Környezeti tényezők hatása az iszap szervesanyag
    bomlásának átalakulására
    6.2. A víz szárazanyag-tartalom arányának beállítására
    6.3. a szerves anyagok kémiai bonthatósága
    6.4. A szénforrás minősége, a kémiai bonthatóság

    7. A komposztálás feltételeinek javítása talajjavítás ásványi anyagokkal
    7.1. A komposztálás feltételeit javító anyagok
    7.2. A komposztálásra jellemző hőgörbe kialakítása, répa level komposztálásánál
    7.3. A komposztálásra jellemző hőgörbe kialakítása szőlőtörköly komposztálásánál

    8. Respirációs mérések az adalékanyagok szerepének
    és dózisainak megállapításában
    8.1. Répalevél-hulladék respirációja
    8.2. Szőlőtörköly respirációja
    8.3. Szennyvíziszap respirációja
    8.4. A respirációs mérések a dúsítóanyag-aclagolás szükségességének megítélésében

    9. Komposztálási technológiák
    9.1. Forgatásos prizmás komposztálás
    9.1.1. A prímás komposztálás történetében résztvevő jelentős technológiák
    9.1.2. Nyitott prizmás komposztálás
    9.2. Levegőztetett prizmás komposztálási eljárások .
    9.2.1. A levegőztetett rendszerek néhány speciális fejlesztése
    9.2.2. passzívan levegőztetett rendszerek
    9.2.3. a ventilátorral levegőztetett komposztálásról
    9.3. Bunkers, vagy ágyrendszerű komposztálás
    9.3.1. Fejlesztések ágyrendszerű komposztálására
    9.3.2. Keverés nélküli dolgozó
    ágyrendszerű komposztálás
    9.3.3. Keveréssel dolgozó ágyrendszerű reaktorok
    9.4. Reaktor tipusú komposztálási rendszerek
    9.4.1. Fejlesztések függőleges reaktorokra
    9.4.2. Fejlesztések forgódobos reaktorokra
    9.4.3. Ládaszerkezetű komposztálás
    9.4.4. Függőleges elrendezésű reaktorok
    9.4.5. Kemence felépítésű reaktorok
    9.4.6.Forgódobok

    10. Központi komposztáló telepen történő feldolgozás
    10.1. Szelektív hulladékgyűjtés jelentősége
    10.1.2. Települési komposztáláshoz
    biohulladék begyűjtése
    10.2. Telepi komposztálás technológiája (10 ezer főnél több lakosú településen) . .
    10.2.1. Forgatot prizmás komposztálás
    10.2.2. Aktívan levegőztetett rendszerek

    11. Háztáji komposztálás (egyedi)
    11.1. Kerti komposztálás (kisüzemű komposztálás)
    11.2. Helyi komposztálás (középüzemű komposztálás)

    12. Komposztálási eljárások anyagmérlege
    12.1. Prizmás komposztálás
    12.2. Mechanikai vagy légbefúvások után levegőztetett, nem reaktor típusú rendszerek
    12.3. Néhány jelentősebb komposztálási rendszer

    13. Szerves hulladékok komposztálásának
    bemutatása néhány hulladék szervesanyag
    feldolgozásán keresztül 13.1. Komposzt előállítása gombatermesztéshez
    13.2. Juhtrágya komposztálása
    13.2.1. Juhtrágya alapú szuperkomposzt
    készítés technológiája
    13.2.2. Mélyalom kezelésének technológiája
    13.2.3. Adalékanyagok lekeverése mélyalmos
    istállótrágya-kezelés esetén
    13.2.4. Mélyalom kirakás, komposztálás
    13.3. Szarvasmarhatrágya komposztálása
    13.3.1. Az alapkazal készítésének műveletsora
    13.3.2. A komposztálás közbeni gépi munkák
    13.3.3. A komposzt manipulálása
    13.4. Szőlőtörköly komposztálása
    13.5. A cukorgyári szerves hulladék komposztálása
    13.6. Iszapkomposztálás kész komposztokkal
    13.6.1. Tőzeggel történő iszapkomposztálás
    13.7. Konyhai és kerti hulladékok komposztálása

    14. A szerves hulladékok és melléktermékek
    nem prizmás rendszerű komposztálása
    14.1. Iszapok komposztálása nedves őrléssel, előkészítéssel
    14.2. A dezaggregátum komposztálás perlit hozzáadásával

    15. A komposztok beltartalmi mutatói
    15.1. A komposztok főbb fizikai,
    kémiai biológiai tulajdonságai 15.2. A komposztok trágyaértéke

    16. A komposztok mezőgazdasági értékének
    javítása a komposztálás befejezése után . .
    16.1. Fizikai tényezők
    16.2. Kémiai tényezők
    16.3. Az egyes komposzt adalékok
    16.4. Tárolás

    17. A komposzt felhasználása a növények táplálásában
    17.1. A komposzt felhasználása a hajtásban
    17.2. Talajjavító komposztadagolás

    18. A komposzt-előállítás költségcsökkentési lehetőségei

    Felhasznált irodalom
  • Cikkszám
    ZK-124
    Tömeg
    245 g/db
Webáruház készítés