Biodinamikus hozzáadott érték

Ez a kiadvány a svédországi Ytterjärnában végzett hosszú távú kutatások néhány eredményét mutatja be, JensOtto Andersen kutatásával együtt, amelyet a Dániában található Biodynamisk Forskningsforeningnál (Biodinamikus Kutatási Egyesület) végzett el.
Svédországban 1935 óta létezik biodinamikus mezőgazdaság. A kutatómunka 1958-¬ban kezdődött a Nordisk Forskningsringen (Skandináv Kutatási kör) keresztül, 1986-¬tól pedig Artur Granstedt irányításával
a Stiftelsen Biodynamiska Forskning Institutet¬nál (SBFI)(Biodinamikus Kutatási Alapítvány) folytatódott. Az SBFI azaz Stiftelsen Biodynamiska Forskning Intézet többek között azt vizsgálta, hogy a trágyázás különböző formái és a biodinamikus preparátumok alkalmazása hogyan befolyásolja a talaj termékenységét és a termésminőséget.
Az emberiség, a talaj és a bolygó jóléte összefüggnek egymással. Ez az összefüggés a talajnál kezdődik, és az emésztésünknél végződik. Tudjuk-¬e mit tartalmaz valójában az étel, amit megeszünk? Rendelkezik-¬e a talaj a termesztett növényeink növekedéséhez és egészséges fejlődéséhez szükséges tápanyagokkal, ízletesek-¬e az ételeink, amiket elkészítünk belőlük? Mindez hogyan járul hozzá az egészségünkhöz?
Napjaink nagyüzemi élelmiszer termelése egyre inkább a mennyiséget helyezi előtérbe a minőséggel szemben, és ez a mennyiségi szemlélet mellékesnek tekinti a táplálék beltartalmát és annak éltető erejét. Ennek következtében kimerült, méreganyagokkal teli talajokat látunk a környezetünkben, valamint íz¬ és tápanyagszegény zöldségeket és gabonákat vásárolunk a boltokban. A talaj termékenységének javítása nagyon hosszú időt vesz igénybe. Ennek megvizsgálásához hosszú távú talaj kísérletek szükségesek, amennyiben a változásokat statisztikai bizonyossággal akarjuk megállapítani. A különböző kísérletek részletesebb leírása a Svenska Demeterförbundet (Svéd Demeter Szövetség) weboldalán találhatók meg.
A biodinamikus mezőgazdaság célja ízletes és élettel teli élelmiszerek előállítása, amelyek tartalmazzák azon tápanyagokat, amelyek szükségesek szervezetünk egészséges működéséhez. Az ehhez vezető út pedig az egészséges talaj megteremtésénél kezdődik.
A vizsgálat során az élelmiszerben mérhető tápanyagtartalom mellett további két fontos szempontot, az élelmiszer vitalitását és zamatát vizsgálták. Szubjektívnek tűnhet az a kijelentés, hogy a biodinamikus élelmiszerek jobb ízűek, mégis tény, hogy számos díjnyertes étterem a biodinamikus zöldségek legfőbb felvásárlója.
Álljon itt a kutatások eredményeiből levont következtetés és összefoglalás:
“Különböző tényezők összessége alkotja azt a gazdasági egységet, amit biodinamikus gazdaságnak nevezünk.
A biodinamikus preparátumok használata, együtt a mezőgazdálkodás tevékenységeivel megteremtik az alapját egy változatos élőhelynek és környezetnek, vagyis kialakul a biodiverzitás. A gazdaságot vezető emberek és ez a sokszínű mezőgazdasági egység teremtik meg azt a komplex élethálót, amely egyedi jellemzőkkel rendelkezik, és ami egy önálló mezőgazdasági individualitást alkot. Ennek eredményeképpen a gazdasági egységre jellemző egyedi minőséggel ruházza fel a gazdaság termelési folyamatait és magukat a megtermelt termékeket is. Mindebből következik, hogy a gazdaságban megtermelt biodinamikus termékeket a legkörültekintőbb módon dolgozzák fel, és úgy tekintenek rájuk, mint az élet és az egészség hordozóira. Ezt a különleges és egyedi minőséget a termelés és a feldolgozás minden egyes szakaszában figyelembe kell venni a talaj előkészítéstől a késztermék fogyasztóhoz juttatásáig.
Ez a füzet útmutató a Svédországban és Dániában végzett különféle kísérletek eredményeihez, bemutatva a biodinamikus mezőgazdaság által kínált értéktöbbletet.”